Életem során különböző emberi szerepekbe kerültem, különböző terüle-teken dolgoztam, és többféle irányba elköteleződtem.

Ezek közös jellemzője, hogy mind a gyermek – szülő kapcsolathoz, az anya szerephez köthetők.

Az évek múlásával e körben egyre több tapasztalatra tettem szert, és ezzel ará-nyosan egyre több gondolat, kérdés fogalmazódik meg bennem, amit szeret-nék átgondolni, és kicsit „hangosan” gondolkodva másokkal is megosztani. Éppen ezért szerettem volna régóta egy honlapot magamnak. „ANYU”, ezt a kereső szót képzeltem el az áhított honlapra. Ez a szó egyként megfelelne minden eddig betöltött szerepemnek:

• vagyok anya, voltam gyereke egy nagyszerű anyának, és unokája a nagyimnak, mint ahogy nagymamája vagyok egy édes kis pocoknak.
• tanítottam a korai ellátásban dolgozó szakembereket, akik átmenetileg igyekeznek pótolni a csöppségeknek, az éppen dolgozó anyut.
• voltam gyermekvédelmi szakértő, aki ellenőrizte a kisgyermekeket ellá-tó intézményeket. Itt igyekeztem a gyermek és az őt képviselő szülő érdekeit képviselni.
• elkötelezett vagyok a lelki egészség iránt is. Gyermek pszichodráma és szülőcsoportokat vezetek.

E témákban rendszeresen publikáltam.

Szóval ezért gondoltam a honlap kapcsán az „anyu” szóra. Azonban a honlapot ajándékba kaptam és a „kisgyermek” kulcsszót adták neki. Utólag úgy érzem jobb is így! Ki írná be a keresőbe, hogy „anyu”? Pedig életünk során naponta hányszor mondjuk és halljuk ezt a szót… Ám anyaként a „kisgyermek” szót már valószínűleg keressük, hisz ha róla van szó, felkuta-tunk minden létező információt, hogy elég jól boldoguljunk a vele való kap-csolatunkban.

Szeretem Leonardo: „Szent Anna harmadmagával” című képét, mert összefoglal mindent, amiről eddig írtam, és ami számomra fontos. Ez a kép bensőséges, intim együttlét, több generációs egymásra figyelés, szeretet, tá-masz, védelem nyújtása azoknak, akik összetartoznak. Mindazt, amit Leo-nardo ebbe a megragadott pillanatba „besűrített”, azt minden családnak és minden benne élőnek át kellene élni, éreznie.